A később pontosító lead és a támogató bekezdés

2008.10.12. 20:43 - faktóthum

Címkék: lead írástechnika

Nem nehéz belátni, hogy sokszor lehetetlen még a legfontosabb négy kérdésre (ki?, mit?, hol?, mikor?) is pontos válszt adni a kemény híreket bevezető összefoglaló leadekben. Legalábbis anélkül, hogy bevezetőnk ne válna olvashatatlanul hosszúvá és körülményessé. Nos, létezik egy könnyen alkalmazható technika, amely megengedi, hogy a káposzta is megmaradjon, és az olvasó is jóllakjék.

 

Egyszerű fogás ez, valószínűnek tartom, hogy előbb-utóbb a legtöbb újságíró ráérez, miként működik, de talán segítséget jelent, ha tudatosítom, miről is van szó. Az ún. később pontosító lead olyan összeofglaló lead, amely igyekszik kihagyni az elsőre zavaró részleteket: ezeket a cikkíró a lead után, rögtön a második bekezdésben pontosítja. A később pontosító lead receptje tehát: adj meg annyi részletet az első bekezdésben, amennyi feltétlenül szükséges a hír hozzávetőleges összefoglalásához, a figyelem felkeltéséhez, majd rögtön a második bekezdésben pontosítsd a hozzávetőleg megadott részleteket, és egészítsd ki a leadet a fontos, de az elsőből kihagyott információkkal.
Az ilyen leadet tehát kötelezően követi, megtámogatja egy olyan második (vagy további harmadik) bekezdés, amely a leadből kimaradt, vagy ott csak körülírt részletekre koncentrál. A következő példában az áldozat nevét (Ki?), a helyszínt (hol?) és az időpontot (mikor?) pontosítja a cikkíró:


LEAD: Egy huszonkét éves férfi tizenkét órával szabadulását követően máris újra rács mögött találta magát: most azzal vádolják, hogy autót és sört lopott, majd a rendőrségnek autós üldözéssel kellett lekapcsolnia.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: Darren E. Roberts kedd délután szabadult a Sullivan megyei börtönből, miután letöltötte autólopásért kiszabott büntetését. Ám az Indianai Állami Rendőrség azt állítja, hogy Roberts szerda reggel Lintonban ellopott egy 2004-es piros Ford Mustangot, majd egy benzinkúthoz hajtott Cloverdale-ben, ahol állítólag sört lopott, majd elmenekült.
(AP)


Csakhogy a dolog logikája világos legyen, még egy példa:


LEAD: A hatóságok szerint egy texasi börtönből szökni próbáló rab a plafont átszakítva egyenesen a rendőrfőnök üres irodájában landolt.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: A rendőrség arról számolt be, hogy a 17 éves Jesus Albert Suarez és a 22 éves Roman Orozco Martinez a szellőztető csöveken keresztül próbált megszökni Alton város börtönéből szombat hajnali három óra körül, de a biztonsági kamerák képét felügyelő őr észrevette őket.
(AP)


(Itt a szökésben érszt vevő rabok nevét és életkorát, a pontos helyszínt és időpontot azonosítja a második bekezdésben a szerző).
 

Mit érdemes később pontosítani?
 

Személynevek. Különösképpen hasznos a konkrét neveket „kimozdítani” a leadből, ha a kérdéses személy nem közismert. Ilyenkor a második bekezdésben azonosíthatjuk be majd, hogy milyen név (nevek) tartozik a leadben körülírtakhoz. (Kiemelések tőlem:)


LEAD: Visszavonták azt a félmillió dolláros óvadékot, amellyel egy hete került szabadlábra egy eltűnt flordiai kislány édesanyja, mivel az asszonyt csalás és lopás vádjait kivizsgálandó visszavitték a börtönbe – mondta el a[z óvadékot letevő] kezes szombaton.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: Az Orange megyei seriff hivatal nyomozói Casey Anthonyt péntek éjjel vették őrizetbe otthonában, csupán egy héttel azután, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezték, mikor a három éves Caylee eltűnésével kapcsolatban vádat emeltek ellene.
(AP)


Intézménynevek. Ugyanez elmondható a nem közismert vagy hosszabb, bonyolultabb nevet viselő intézményekről (például Pest Megyei Rendőrfőkapitányság helyett „a rendőrség”, Országos Mentőszolgálat helyett „a mentők”, stb.)
Helyszínek. Ahogy az előzőekben idézett példákból is kitűnik, olykor érdemes a pontos helyszín megnevezését késleltetni, és a leadben csupán hozzávetőlegesen megadni azt.
Időpontok. Ha nem egyszerűen körülírható egy esemény időpontja, például mert nem tegnap vagy ma (aznap) történt, vagy holnap fog történni, akkor érdemes lehet a konkrét dátum helyett körülírást alkalmazni a később pontosító leadben, amelyben ezt a dátumot csak hozzávetőlegesen adjuk meg: a napokban, a múlt héten, a múlt hónapban stb.
Számok. A konkrét számok, adatok helyett gyakorta adhatunk meg hozzávetőleges értéket, vagy ami mégjobb, kereshetünk hatásosabb mérőszámokat: hasonlatot, metaforát (pl. 5000 m2-en helyett írhatjuk azt: csaknem fél futballpálya területeten).
Az alábbiakban egy példa, ahol a számokat, időpontot és intézménynevet pontosít a második bekezdésben a cikkíró (a megfelelések kiemelése tőlem):


LEAD: Tavaly csaknem hat százalékkal több magyar cég vált fizetésképtelenné, mint egy évvel korábban - állapítja meg egy friss felmérés. A textil-, a hús- és az építőiparban az átlagosnál jóval többen estek a gazdasági nehézségek áldozatául.
MEGTÁMOGATÓ BEKEZDÉS: Egy év alatt 5,8 százalékkal nőtt a fizetési nehézségekkel küszködő magyar vállalkozások száma - derül ki a Coface Hungary hitelbiztosító és hitelminősítő társaság tegnap közzétett adataiból.
(Népszabadság)


Egyszerű és nagyszerű. Ha ez a később pontosító technika rutinná válik, akkor a hírek megírásánál már csak azért is segítséget jelent, mert sokszor a kitűnő leadek után is nehéz a szöveghez átkötő, frappáns második bekezdést gyártani. Ezzel a recepttel a második bekezdés magától értetődően következik az elsőből. Továbbá: minden kreatívabb, “puhább” leadnek az alapja az, hogy miként tudsz magadnak ehhez játékteret teremteni az első bekezdésben anélkül, hogy ne süllyeszd túl mélyre a lényeges információkat. A később pontosító lead gyakorlata segít ráéreznei erre, így később a merészebb megoldásokat is nagyobb biztosnággal és rutinnal alkalmazhatod majd a bevezetőben.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://elsoleutes.blog.hu/api/trackback/id/tr97710490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rooza 2008.10.14. 12:00:03

Mint olvasót, engem nagyon bosszant az ilyen felvezetés:

LEAD: Egy huszonkét éves férfi tizenkét órával szabadulását követően máris újra rács mögött találta magát: most azzal vádolják, hogy autót és sört lopott, majd a rendőrségnek autós üldözéssel kellett lekapcsolnia.

mert csak később tudom meg, hogy a hír a Messzitávol-Kukutyinban esett meg.

Persze, ha ez a feltételezett hír a Messzitávol-Kukutyin nevű rovatban van, akkor semmi gond, megtalálja az, akit az a vidék érdekel.

aR · http://www.kisalfold.hu 2008.10.14. 17:08:27

Rooza, de így kattintottál a cikkre, ez a lényeg a hírportálokon. Ez hasonlít a seo-zott címekhez, leadekhez is - kicsit antizsurnális, de forgalmat generálhat.

Rooza 2008.10.14. 18:19:06

Némi tapasztalat után már nem kattintok. A tapasztalat megvan, tehát nem kattintok.

Most pl. hallgattam a híreket a TV-ben, elmondta a borzasztó dolgot, és a végén teszi hozzá, hogy hol. Nagyon messze innen.

Lehet, hogy én vagyok túl érzékeny, de addigra összerándult a gyomrom az együttérzéstől. De nyilván a távolibb bajok is elszomorítanak, mégis minél közelebbi a kör, annál jobban érint, azt hiszem ez érthető emberi dolog.

A világ minden baját nem hordozhatom napról napra, mert vagy depressziós leszek, vagy teljesen közönyös. Lehetséges, hogy az emberek egy része már ezért vált érzéketlenné?
Mivel az eseményeket akár élőben is követhetném, el kell döntenem a "mennyit" kérdését. Legfontosabb hír az, ami közvetlen hatással van rám, amire esetleg még én is hathatok, valamiképp részese vagyok.
Ezért érzem felesleges terhelésnek a fenti tálalási módszert.

El kell dönteni, hogy tájékoztatni akar-e egy újságíró, kiszűrve a feltételezhetően fontos eseményeket, vagy egy legyártott szöveg kattintási értéke a lényeg. Az utóbbi nagyon szomorú lenne.

A földrengésről szóló hír elején annak kell(ene) lenni(e), hogy hol.
Földrengés, helyszín. Utána jöhet a többi.
Mondja egy olvasó.

faktóthum · http://elsoleutes.blog.hu 2008.10.14. 19:29:48

Rooza, félig-meddig a konkrét példával kapcsolatban igazad is lehetne, de talán egy kicsit félreértetted azt, amiről írtam. (Lehet, én voltam félreérthető). Itt pont arról van szó, hogy amennyiben a leadben az olvashatóság kedvéért egyszerűsítünk vagy kihagyunk információt, akkor rögtön a második bekezdésben pontosítsunk. Tehát, ha úgy tetszik, ez egy zárt forma, a második bekezdés nem megspórolható. Ráadásul a legfontosabb infókat nem lehet kihagyni így sem az elsőből.
Azon persze el lehet merengeni, hogy mit érdemes kimozdítani a leadből és mit nem, de ha az általad citált eredetire rákattintasz, akkor láthatod, hogy a helyszín a hír keltezéséből (ALTON, Texas), és a cikk címéből is kiderül. Nyilván ezért lehetett ezt a leadből megspórolni. (A fordításból a keltezés kimaradt, talán ezért volt így félreérthető ez a példa, ezért bocs).
Szóval itt tényleg nem beugratásról van szó. Amiről írtam, abban pont az a lényeg, hogy nem süllyeszti el a cikkíró a fontos információt, csak egy kis teret nyer, pont a gördülékenység kedvéért.
Amúgy általában véve igazad van, főként az interneten sok a beugratós lead (vagy blurb), ami szerintem hosszú távon a portálnak sem jó, mert feleslegesen bosszantja az olvasókat. Márpedig állítólag belőlük élnek.

Rooza 2008.10.14. 19:49:57

Köszönöm a figyelmet, és a választ!

Itt nem azt érzékeltem, hogy konkrét cikkről van szó, hanem csak arra figyeltem fel, hogy az általam lényegesnek tartott dolog hátrébb csúszott az információs ranglistában, ezért részleteztem 1 db. olvasó véleményét.
Talán túl sokszor került elém a "Döbbenet!!" hívó szó, ami után természetesen olyasmi állt, hogy kinek villant ki a micsodája ..:)

Amit részleteztem, valóban inkább egy általános kép a mai hírközlés módszeréről. Illusztrálja ezt a TV-s hír emlegetése is.
A linkekre nem kattintottam,(most néztem meg..) nem figyeltem föl arra, hogy az idézet fordítás lehet, ez hiba volt részemről.
Köszönöm a türelmed hogy elolvastad, és türelemmel válaszoltál.